Forog a Föld

Forog a Föld, és Én csak állok benne.
De jó lenne, ha nem lenne
ez a forgás,
ez a mozgás!

Szerelmünk már rég kiégett,
a fejed felett a tévét nézem,
és most már,
eszem a hagymát.

Hozzád bújtam volna az este,
de helyetted egy kövér nő teste
tapadt hozzám.
Késő most már!

Arra gondolok, hogy holnap,
helyetted majd kire gondoljak.
Mondd már!
Ezt így szokták?!

Arról szól ma már a fáma,
hogy milyen jó a technikája:
a szája,
ha azzal csinálja.

Fel is hívom most a számod,
és tudom jól, hogy csak ezt várod.
Látod?
Visszatalálok!