Álmomban rám dőlt a fal...
Nem ezért a szövegért fogunk Kossuth-díjat kapni, de ez a nóta egyszerűen nem bírja a jelzőket, a metafórákat és a többi költői huncutságot.

Jó reggelt

Álmomban rám dőlt a fal.
A vekker hangja mindent felkavart.
Felkelnék, de úgy húz az ágy..
mennem kéne már,
várnak rám!

Nagy nehezen elindulok.
A fürdõszobáig eljuto,.
a tükõrbe nézek - na most mi van?-
bámulom magam:
-Undorító!

Ó a reggelnél nincs borzasztóbb a napszakok közt.
Már, mire felébrednél eleged van az egészből,

és az éjszakák oly rövidek, pedig aludni jó.
Nálunk minden reggel szól a rádió
!

Éjjel még semmim sem fájt!
Felhívott pár jóbarát.
Szóltak, hogy felejtsük el
a sok átaludt éjszakát.

Még pénzem volt nem, volt hiba,
de elfogyott, hát indultunk haza.
A kis szobámban forgott az ágy,
elkapott a vágy,
hogy aludjak már!

(Szöveg: Baranyai János - Vitéz László)
szerelmünk, hogy ha még van.



Kapcsolat: withamyn"kukac"gmail"pont"com